Vasárnap van, a fű sem nő, komolyan vehető hírek sincsenek, a háború köszöni szépen, folyik (mármint az összes), Ingusföldön épp terrorellenes akció zajlik, csak a részt vevő felek nem tisztázottak – egyik oldalt a Roszgvargyija lövöldözik, ez világos, de kik lehetnek a másikon? Majd kiderül – Andrej Percev pedig a Riddle hasábjain megírta szokásos heti orosz belpolitikai összefoglalóját.
(Képünk illusztráció)
Kérem, nekem alvászavaraim vannak. Ez abból áll, hogy este elalszom rendben, de olyan fél kettő-kettő körül felébredek és csak fekszem, forgolódok csukott szemmel, próbálok visszaaludni, ami azonban óránként csak pár percre sikerül, olyankor rémálmaim vannak, aztán ébredek megint, gondolkodom, rendszerint a napi problémákon: van épp elég.
(Képünk illusztráció)
Ó, az én próféta lelkem... sóhajtanék fel már sokadszor is, ha a helyzet egyértelmű volna, csakhogy nem az. Arról van szó, hogy a tegnapi írásomban a Versztka optimista kicsengésű elemzése után megjegyeztem: nem zárható ki, hogy a transznisztriai képviselők mégis Moszkvától kérnek segítséget Moldova ellen. Nos: így is történt.
(Képünk illusztráció)
Vihar készül a Dnyeszteren túl, de az is lehet, hogy csak egy kis csendes eső várható – estére meglátjuk, kérte-e Transznisztria a mai összképviselői kongresszuson a felvételét az Oroszországi Föderációba, avagy sem. Ha kéri, az érdekes, új helyzetet teremt, ha nem, akkor sem marad minden a régiben... de lássuk, mit ír erről a „Versztka” elemzése?
(Képünk illusztráció)
Most, pár héttel az orosz elnökválasztás előtt – ami minden lesz, csak nem választás – érdekes helyzetbe került az orosz ellenzék. Ugyanis ha ez egy normális szavazás volna, esélyekkel és népszerűségi mutatók figyelembe vételével, koalíciós kényszerben lennének, így viszont, hogy még azt is tudjuk előre, Putyin milyen szavazati aránnyal fog győzni, ennek semmi értelme. Lássuk, hogyan elemzi az állapotokat Andrej Percev a Riddle hasábjain.
(Képünk illusztráció)
Moszkvából újabb zavaros hírek érkeznek, állítólag holtan találták cellájában Igor Sztrelkovot, ami vagy igaz, vagy sem, de érdemes észben tartani. Sokkal veszélyesebb azonban, hogy újból egyre gyakrabban emlegetik a nukleáris fegyverek bevetését. Lássuk, hogyan gondolkodik erről a kérdésről az ukrán Detector Media!
(Képünk illusztráció)
Szóval az úgy volt – mi tűrés-tagadás – hogy én nagyon megijedtem. Nem előzmények nélküli az eset, nehezen is írom meg, lévén, hogy távoli eseményeket sokkal könnyebben tudok elemezni és megérteni, mint a hozzám közelieket, de a jelek szerint valamilyen bonyolult okból én Lev Davidovics Trockijjá változtam, vagy mi a fene.
(Képünk illusztráció)
Kérem, én azt gondoltam volt, hogy előbb-utóbb meg fogom siratni Alekszej Navalnijt, mert összesen két lehetőség volt, és a második, tehát hogy a Vörös téren, Minyin és Pozsárszkij szobra előtt cárrá koronázzák, nem tűnt túl valószínűnek. De azt sosem gondoltam volna, hogy még szegény Murzot, a Harci Macskát is el siratnom, pedig mekkora egy szélhámos volt...
(Képünk illusztráció)
Alekszej Navalnij halálának ügyében jelenleg orosz földön nincs komoly fejlemény – ha csak nem számítjuk, hogy körözési listára tették most már a testvérét is, és országszerte zajlanak a letartóztatások, valamiért a Siketek Összoroszországi Szövetségének teljes vezetőségét is lecsukták – ellenben Magyarországon egészen undorítóan mocskolják az elhunyt emlékét.
(Képünk illusztráció)
Ma folytatnom kell Alekszej Navalnij halálának történetét, ugyanis fontos fejlemények történtek az ügyben. Valamennyire mintha oszlana a köd, bár tisztán még mindig nem látunk a történtek kapcsán, azonban most már sejtéseink lehetnek. A politikus holtteste elő is került meg nem is, mindenesetre a hatóságok azt ígérik, hogy 14 nap múlva kiadják a családnak.
(Képünk illusztráció)
