Tegnap óta gondolkodom azon, hogy süllyedhettünk idáig. Idáig, hogy én szégyellem magamat amiatt a verbálisan lincselő csőcselék miatt, ami nem ismer sem Istent, sem embert, csak, hogy a fanatizmusát kiélhesse és hirdethesse az életveszélyes, ám divatos hóbortját. Jutottam is valamire, sőt, nem kevésre, a jelenséget már érteni vélem – de lássuk, miről beszélek?

Elkészült. Sokat dolgoztam rajta, de végre elkészült az időgép és tegnap üzembe is helyeztem. Az igaz, hogy csak pár percig működött, aztán a terheléstől leégtek a szolenoid-tekercsek, egymás után pattantak szét a drága, nagy teljesítményű elektroncsövek (a nagy feszültség miatt a tirisztoros vezérlés szóba sem jöhetett), de – működött. Illetve...

Hogy a jó hírrel kezdjem, Orbán Viktor ma reggel a rádióban bejelentette, miszerint állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát. Nem lennék most vírus, az is biztos: itt áll majdnem tízmillió harcos, tokától bokáig vasban, oldalunkon kard, a nyeregre akasztva buzogány, hátunkon puzdra, vállunkon reflexíj, kezükben kelevézt rázunk, szóval maga a szittya fergeteg vagyunk, nem egyéb.

Hát, ez most egy nagyon bonyolult és kellemetlen kérdés lesz, talán még hosszú is, szóval akinek nincs ideje, türelme, olvasson mást vagy olvassa később. Tegnap óta nem hagy nyugodni az a bizonyos Vidnyánszky-mondat – és leginkább azért van ez így, mert másokat sem hagy, minek következtében egyre nagyobb és nagyobb marhaságokat beszélnek az emberek.

Hogy rövid legyek, ma rekordot döntött az új fertőzöttek száma, egészen pontosan 365 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést (COVID-19). Az országban összesen 6622 fő a beazonosított fertőzöttek száma. Ezzel szemben 3903-an gyógyultak meg a járvány kezdete óta.

Orbán Viktor Bledben tárgyal, és dübörög, mint az úthenger, szokása szerint. Nagy kár, hogy mi vagyunk az úttest, különben még impozáns is lehetne ez az erőgép, de így nem teljesen őszinte a mosolyunk. Jól van, akkor most tegyük fel a kérdést: miért ment egyáltalán Bledbe?

(Fotó: MTI)

Akkor reggeltől benne vagyunk, jó, ha pontos akarok lenni, nem éppen a satuban, de az „ahhoz közeli állapotban”, hogy a miniszterelnököt idézzem. Azt a miniszterelnököt, aki így, satuközelség előtt tegnap még gyorsan elutazott a szlovéniai Bledbe, minek következtében csak a jó Isten tudja, mi lesz az ő elkent személyével törvényeink alapján.

Vasárnap reggel, a kávé már megvolt, a macska a ruhaszárítón hintázik és röhög a gazdáján, aki ül, néz maga elé, és egészen egyszerűen képtelen rájönni, mi a jó fenét akar a magyar kormánysajtó? Jó, mondjuk az, hogy én nem értem, még nem baj, nem nekem írják a Magyar Nemzetet, baj akkor lesz, ha már a kormány sem fogja érteni, mert ők a megrendelők.

Ha összefoglaljuk a hét eddigi eseményeit, azt mondhatjuk, hogy így vagy úgy, de mifelénk vagy a külügyminiszterről, vagy a koronavírusról, vagy a kettőről együtt szóltak a hírek. Szijjártó mester – és a kormány – pedig a jelek szerint rosszul tűrik a reflektorfényt, valahogy az a meggyőződésük, hogy nem szereti őket a kamera, tehát most nagyon meg vannak sértődve.

(Fotó: 444)

Csak épp nem Kötcsén, hanem Zsófiapusztán, Veszprém megyében, Úrkút mellett. Különös összejövetel lehetett, sajnálatos következményekkel is járt. Ugyanis a találkozó után kormánytagok és magas rangú nercegek sora került karanténba, éspedig azért, mert az esemény fényét megjelenésével emelő Hollik István tudtán kívül ugyan, de koronavírus-fertőzött volt.

A zsófiapusztai kúria