Kérem, Moszkva és Kabul határozottan közeledik egymáshoz. Persze nem fizikailag, ugyanis az komoly földrengésekkel járna, de diplomáciai szempontból már majdnem egymás nyakába borultak, aminek azonban nem kétséges, hogy meglepő következményei lehetnek. Erről közöl tanulmányt a Moscow Times, amit azért érdemes lesz kissé elemezni is.
(Képünk illusztráció)
Kesernyés egy írás lesz ez, hiszen olyasmi előtt áll Grúzia, amin mi már keresztülmentünk, nem is hallgatom el a hasonlóságot – de mielőtt ismertetném az ottani helyzetet a Szaharov Intézet tanulmánya alapján, tisztáznom kell az ország nevével kapcsolatos szóhasználatomat.
(Képünk illusztráció)
Tegnapelőtt foglalkoztunk a Hezbollah dicstelen, ám hosszú és kacifántos történetével, ma vágjuk még nagyobb fába a fejszénket, és tekintsük azt, mi lesz, illetve mi lehet a terrorszervezetnek (kénytelen-kelletlen) otthont adó állammal, Libanonnal most és a közeljövőben? Lesz-e valaha független a Hezbollahtól vagy összeomlik nélküle? Erről közölt tanulmányt a The Insiderben Marianna Belenkaja, melyet most bemutatok, a saját megjegyzéseimmel tarkítva – ezeket majd zárójelbe teszem.
(Képünk illusztráció)
A félhivatalos orosz ideológia szerint elkerülhetetlen a kommunizmus győzelme az egész világon. Bocsánat, nem ez, hanem az egypólusú világrendszer felváltása a többpólusúval, még egyszer elnézést kérek: este Akszjonovot olvastam, és annyira hasonlít a két eszmerendszer, hogy véletlenül melléfogalmaztam, de most már így hagyom.
(Képünk illusztráció)
Vannak dolgok, amikről fogalmunk sincs, ilyen például Stonehenge valódi célja, a kóla receptje és az, hogy a jelenlegi vereségek után végső soron mi lesz a Hezbollahhal. Másfelől meg, erről csak a Hezbollah történetének ismeretében lehet spekulálni, azt pedig – a Hamásszal ellentétben – minálunk kevesen ismerik. Ezen segít Jurij Macarszkij ukrán újságíró részletes tanulmánya, ami a The Insiderben jelent meg. Akkor lássuk tehát a Hezbollah múltját, jelenét és lehetséges jövőjét.
(Képünk illusztráció)
Radikális oktatási reform készülődik az Oroszországi Föderációban – aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ezzel a kérdéssel foglalkozik Vlagyimir Ruvinszkij a Moscow Timesban és érdemes odafigyelni arra, amit mond, ugyanis mintha a magyar oktatásügy is kezdene ilyen irányt venni.
(Képünk illusztráció)
Sok mindent megváltoztatott az Ukrajna elleni invázió, sok új fogalom jelent meg – és nem csak a hadászat, hanem a propaganda és a sajtó terén is. Ilyen például kisebb mértékben a „milblogger” (ami katonai szakbloggert jelentett eredetileg) és a sokkal fontosabb „vojenkor”, aminek a valódi értelme oroszul csak annyi, hogy „haditudósító”.
(Képünk illusztráció)
El kell ismerni, hogy a Kreml nem nagyon tud mit kezdeni az aktuális közel-keleti helyzettel. Habár a második világháború vége óta jelen van a térségben – főként, mint militáns szervezetek nyílt, avagy többé-kevésbé leplezett támogatója vagy harci cselekmények, például a szíriai polgárháború aktív résztvevője – de most mintha kezdene kicsúszni a lába alól a talaj. Ezt a különös állapotot elemzi a Jamestown Alapítvány honlapján Pavel K. Baev.
(Képünk illusztráció)
Nos, október hetedike van, a nagyon rossz emlékű Hamász-támadás évfordulója. Itt van tehát annak az ideje, hogy számot vessünk: egyáltalán, mi történt? Hogyan kerülhetett erre sor? Mi értelme volt és mi értelme van a mostani háborúnak? Mi célt szolgál? Mi ennek a veleje?
(Képünk illusztráció)
Elnézést kérek, hogy tegnap elmaradt a krónika, sajnos sűrű lett körülöttem az élet, de ma újult erővel térünk vissza a Közel-Keletre, mert az események továbbra is zajlanak. Lássuk tehát a tegnapi híreket az ISW megbízható napi jelentése alapján.
(Képünk illusztráció)
