Tegnap kettős, politikai indíttatású gyilkosság történt Minnesotában és a merénylő egyelőre még szabadlábon van: a bűncselekmény felveti a kérdést, hogy mennyire általános az ilyen mértékű, feltehetően vallásos radikalizálódás a mai Egyesült Államokban? Egyáltalán, vallásról van szó, vagy politikáfról, netán mindkettőről? Egyelőre lássuk, éspedig a Washington Post nyomán, mit tudunk.

(Képünk illusztráció)

Helyszín: pesti kávéház terasza, por, füst, tájjellegű gázszag, otthonos lárma, valahonnan sziréna süvít. Hacsek a Magyar Nemzetet olvassa és kávézik. Sajó érkezik, hatalmas monoklival, kissé sántítva, szakadt zakóban, a szemüvege is megrepedt.

(Képünk illusztráció)

Először is jelezni szeretném, hogy mivel a harci cselekmények ezekben a percekben is zajlanak, ez a beszámoló Izrael és Irán háborújának aktuális szakaszáról szükségképpen pontatlan és hiányos lesz. Most a világ összes szerkesztőségében káromkodnak az ügyeletesek, mivel a beérkező hírek egymásnak is ellentmondanak, sőt, a jobb források alkalmanként saját magukat is megcáfolják... mindenesetre lássuk, mit tudunk.

(Képünk illusztráció)

Hiába próbálom elkerülni, ma már sajnos egyszerűen kötelező foglalkoznom a magyar sajtóban és belpolitikában zajló „kémháborúval”, annak ellenére, hogy pontosan tudom: az események távolról sem értek véget, sőt, gyanúm szerint még csak most kezdődtek el. Ez a mostani írás nem is lehet több, mint egy pillanatkép az aktuális helyzetről.

(Képünk illusztráció)

El kéne magyarázni, mi is történik Los Angelesben, de az események továbbra is ellentmondásosak: egyfelől a városban már hét vége óta tartanak a tiltakozások az idegenrendészeti razziák miatt, másfelől pedig kivezényelték a tüntetők ellen nem csak a kaliforniai Nemzeti Gárdát, de hétszáz tengerészgyalogost is bevetettek a Marine állományából.

(Képünk illusztráció)

Jelenleg Los Angelesben bizonytalan a helyzet, így még nem lehet arról beszámolni, hogy végső soron bevetették-e a Nemzeti Gárdát és főként a Tengerészgyalogságot a tüntetők ellen, pedig ezen sok múlik – viszont, míg okosabbak leszünk, foglalkozzunk Donald Trump másik, nagyon is aktuális tervével, ami máris vitákat váltott ki a szakértők körében.

(Képünk illusztráció)

Eléggé homályos eredetű dokumentum jelent meg a tegnapi The New York Timesban, aminek a tartalma is okot ad némi kételkedésre, de az majdnem biztos, hogy nem fog használni az orosz–kínai kapcsolatoknak a nyilvánosságra hozatala, Ez persze elvben jó lenne az Egyesült Államok távlati tervei szempontjából, de valahogy mégis az az érzésem, hogy nem az amerikai szolgálatok keze munkáját látjuk.

(Képünk illusztráció)

Sokan kérdezik tőlem, hogy mi történik az Origónál. Hát, ha én azt tudnám, okos ember volnék, egyelőre maximum találgathatok, ahogy a többi kolléga is. Ez azért van, mert a kormány médiapolitikája miatt a független sajtó munkatársai szinte alig kerülnek személyes kapcsolatba a kormánymédia munkatársaival – legfeljebb akkor esik meg az ilyesmi, amikor több évtizedes ismeretségről van szó. Mindenesetre lássuk, mit lehet tudni a történtekről a Média1 értesülései alapján. 

(Képünk illusztráció)

Azért ember legyen a talpán, aki a Trump-Musk vitában eligazodik. Merthogy első látásra még az sem világos, mi okozta a szakítást a két levente között, akik pedig olyanok voltak, mint Akhilleusz és Patroklosz, bár mondjuk Akhilleusz maximum meggyászolta Patrokloszt, de nem veszett vele össze, lévén, hogy több esze volt annál, hogy hadak idején még civakodjon is.

(Képünk illusztráció)

Néhány hónappal ezelőtt láttam egy vitát a Facebookon két, szintén a sajtóban dolgozó kolléga között. Egyikük azt a nézetet képviselte, hogy semmiféle orosz statisztikának vagy közvélemény-kutatásnak nem szabad elhinni egy szavát sem, a másikuk úgy vélekedett, hogy nem szentírás ugyan, amit közöl a Roszsztat vagy a VCIOM, de értő olvasással meg lehet tőlük tudni reális információkat is.

(Képünk illusztráció)