Joggal vetődik fel a kérdés, hogy merre tart a közel-keleti háború és milyen eredménnyel járt eddig? Ezt ugyan a szakértő szem (és elme) a napi jelentésekből is megállapíthatja, csakhogy ezeket folyamatosan követni kell ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a folyamatokról, így épp kapóra jön Vjacseszlav Epureanu elemzése a The Insiderből ahhoz, hogy kicsit áttekintsük a helyzetet. Akkor lássuk.

(Képünk illusztráció)

Mikor megérkezett a hír a renegát ukrán politikus, Illia Kiva haláláról, azt mondtam magamban: „ebből még nagy botrány lesz”. Szerencsére tévedtem, Kiva halála nem befolyásolta különösebben a világpolitika eseményeit, sőt, tulajdonképpen az orosz és ukrán belpolitikát vagy a háború menetét sem – így viszonylag nehezen megfejthető, miért kellett meghalnia.

(Képünk illusztráció)

Mikor pár nappal ezelőtt gyanús körülmények között eltűnt Hodorkovszkij Dossier Centerének honlapja, a sajtószakma a szokásos túlterheléses támadásra gyanakodott, mivel pedig ezzel egy időben németországi tárhelyszolgáltatója (szintén DDoS-támadások miatt) szerződést bontott Andrej Szoldatov és Irina Borogan 2000 óta működő „Agentura” című honlapjával, erősen elborult a tekintetünk – hát honnan fogunk ezentúl informálódni?

(Képünk illusztráció)

Mikor az ember azt hinné, Jevgenyij Prigozsinnal kapcsolatban már mindent megírtak, amit csak lehetett, és néhány olyan dolgot is, amit nem, megérkezik az a hír, ami valószínűleg pontot tesz a történet végére: a Nasztojasaja Vremja (Jelen Idő) szerint megvan a zsoldosvezér utódja. Innentől kezdve jöhetnek részint a dolgos hétköznapok, részint pedig megszülethet a legenda Zsenya Prigozsinról, aminek viszont nem sok köze lesz a valósághoz.

(Képünk illusztráció)

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió ellen nyújtott amerikai és európai uniós segítséget mindenki másként látja. A szélsőséges oroszbarátok minden reggel az Egyesült Államok csődjét vizionálják, az ő véleményüktől nem sokban különbözik a magyar kormányé, amely kifejezetten meg próbálja fosztani a védekező Ukrajnát minden segítségtől – ettől ugyan nem bírja, de a másik oldal kérdése is jogos, miszerint miért nem történt még meg minden támogatás dacára a régen várt áttörés a harctéren?

(Képünk illusztráció)

Most a világpolitika egyik sarkalatos kérdéséről lesz szó, meglehetősen nagy terjedelemben, tehát jelzem előre: ne tessék reklamálni, ez bizony hosszú lesz, és nem is lehet rövidebben foglalkozni Vlagyimir Putyin állapotával, ha alapos munkát akarunk végezni. Márpedig az orosz ellenzéki Projekt azt végzett – ez egy oknyomozó, tényfeltáró orgánum, egy-egy írásuk akár hónapokig is készül, de mikor megjelenik, akkorát szól, hogy beleremeg a Kreml összes bástyája.

(Képünk illusztráció)

Valamiért az elmúlt két napban csupa olyan hír és elemzés érkezik, ami az orosz energiahordozók kereskedelmével kapcsolatos. Tegnap a Gazpromról írtam, ma a változatosság kedvéért az Északi Áramlat elleni robbantásos merényletről közölt komoly, átfogó tanulmányt az ukrán Detector Media, mely az álhírek elleni küzdelemről ismert.

(Képünk illusztráció)

A csillagászat ismeri a gázóriás fogalmát, ilyen például a Naprendszeren belül a Jupiter vagy a Szaturnusz, Szergej Bondarenko közgazdász pedig most a The Insider hasábjain bemutatta, hogy néz ki a gáztörpe. Pont úgy, ahogy a Gazprom, a valamikori óriásvállalat ugyanis mostanra a csőd szélén tántorog.

(Képünk illusztráció)

Régivágású kremlinológia következik most, mintha csak a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben járnánk, mikor apró jelekből próbálta meg a nyugati sajtó – és a szolgálatok – kitalálni, mi lesz Moszkva következő sakkhúzása. Olyasmikből például, hogy ki ül közelebb a díszpáholyban a főtitkárhoz a Bolsojban tartott bemutatón, vagy mi jelent meg épp a Lityeraturnaja Gazeta legfrissebb számában.

(Képünk illusztráció)

A Kreml-barát sajtó világszerte zeng a hírtől, hogy Vlagyimir Putyin megnövelte az Oroszországi Föderáció hadseregének harcoló állományát 170 ezer fővel. Vannak, akik általános mozgósítást vizionálnak emiatt, vannak, akik végső győzelmet – azt elfelejtik, hogy tavaly még a részleges mozgósítás is csak összesen 300 ezer főt mobilizált, de jelenleg ennyiről sincs szó.

(Képünk illusztráció)