Ezzel a kérdéssel nemrég foglalkozott a Telex, de olyan megdöbbentőek a Political Capital eredményei, hogy én is elővenném: a tényrelativizmusról van szó. Ami röviden annyit jelent, hogy vannak, akik azt állítják: igazság, valóság nem is létezik, minden pusztán vélemény kérdése. Ostobaság, de ne mosolyogjunk rajta, mert nagyon veszélyes.
(Képünk illusztráció)
Hogy eláruljak egy műhelytitkot: a jelenlegi világpolitikai helyzetben minden reggel komoly gondot okoz számomra eldönteni, Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról írjak-e vagy a közel-keleti helyzetről, ugyanis mindkettő nagyon fontos, mindkét területről érkeznek a hírek, de egy fenékkel két nyeregben bajos lovagolni. Általában az dönt, hol történt valami aktuális és lényeges esemény.
(Képünk illusztráció)
Gázában véget ért a tűzszünet, véget értek a fogolycserék, újraindultak a harcok – mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ezeket Teherán finanszírozza, háttérből támogatva proxy erőit, csak az nem világos az európai átlagember számára, miért teszi? Ezt magyarázta el Jurij Macarszkij, a térség szakértője a The Insider hasábjain.
(Képünk illusztráció)
Kérem, kissé csodálkozva kellett megtudnom, hogy 1371 honfitársunk szkíta szeretne lenni. Mondható, hogy a szkíták már kihaltak, tehát ne tegyék, ne kövessék őket ezen az úton, de a dolog nem ennyire egyszerű. Azon viszont már kicsit sem csodálkoztam, hogy a kezdeményezés élén dr. Pócs Alfréd áll, azon csodálkoztam volna, ha egy nála higgadtabb elméjű ember vág bele ebbe a kezdeményezésbe.
(Képünk illusztráció)
Hogy egy kétes dicsérettel kezdjem, olyan beszédet mondott tegnap Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnök az Orosz Népek Világtanácsának ünnepi ülésén – természetesen videokapcsolaton keresztül, csak nem képzeljük, hogy személyesen is az orosz népek közé látogat? – hogy arról már menet közben az volt az érzésem: ezt Orbán Viktor is mondhatta volna.
(Képünk illusztráció)
Itt állunk a szuverenitási törvény árnyékában – mit ne mondjak, elég sötét ez az árny – a Pesti Srácok abból az alkalomból, hogy elveszítették oldalukat a Metán (Facebook), minden korábbinál személyeskedőbb anyagban támadja azokat, akik egyrészt nem értenek egyet a kormánnyal, másrészt egyáltalán, még van oldaluk, testi fogyatékosságok felemlegetésétől és trágárságoktól sem riad vissza a szerző, aki tévedésből – vagy trollkodásból – Oscar Wilde-idézetet választott címnek, és nem vesszük észre, hogy már ez is a tegnap.
(Gyengébbek kedvéért: képünk illusztráció)
A Közel-Keleten átmenetileg – és látszólagosan – enyhülni látszik a helyzet, a harcok ki nem hunytak ugyan, de alább hagytak, köszönhetően a humanitárius tűzszünetnek és a fogolycseréknek. De lássuk a tényeket, ma is a CTP-ISW napi jelentése alapján.
(Képünk illusztráció)
Mivel a tervezett szuverenitásvédelmi törvény valóban vérlázító – és már mindenki elmondta ezt róla, aki legalább minimális jogérzékkel bír – hadd mondjak én is a véleményt róla. Kezdjük azzal, hogy egyszerűbb lett volna oroszul megírni, illetve szimplán kimásolni, kismittelni a jelenleg is hatályos orosz „inoagent” paragrafust, ugyanis annak a parafrázisa.
(Képünk illusztráció)
Túl azon, hogy az orosz nukleáris arzenállal való fenyegetőzés a Kreml politikusainak mindennapos szokása, az komoly viták tárgya, mennyire komoly ez a fenyegetés. Más szempontból meg nem is annyira a működőképes robbanófejek mennyisége számít, hanem inkább az azokat hordozó, célba juttató és működőképes eszközöké – egy nukleáris fegyvert mégsem lehet postán feladni, bár úgy garantáltan célba ér, ha kissé lassan is.
(Képünk illusztráció)
Alapos, átfogó elemzést közölt ma az orosz külgazdaság állapotáról a The Insiderben Valerij Kizilov, melyből világosan kitűnik, hogy amitől a világ tartott, az már be is következett: az Oroszországi Föderáció végzetes függőségbe került nagyobb mértékben Kínától, kisebb, de így is igen komoly mértékben Törökországtól, és ez az állapot csak rosszabbodni fog.
(Képünk illusztráció)
