Elég bonyolult lesz ez a történet, előre jelezném, hogy leginkább azt szeretném vele bemutatni, milyen bonyolult összefüggések állnak a nemzetközi diplomácia sakkhúzásai mögött. Ezen kívül azt kell elmagyaráznom, miért segített Moszkva abban, hogy az ajatollahok kilőjék Omár Khajjámot az űrbe, és most mit művel ott az a szegény költő.

Kínos dolog manapság a háborúról írni, ugyanis a szokásos politikai abszurd alkalmazása útján sikerült elérni, hogy az amúgy is bonyolult helyzet az egyszerűbb lelkek számára tökéletesen átláthatatlanná váljon, és minden álláspont egyaránt legyen vállalhatatlan, mármint akkor, ha az orbáni politika faék-egyszerűségével tekintjük az állapotokat.

Törvényszerű volt, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió egyéves évfordulója egészen érdekes reakciókat fog kiváltani egyesekből: nyilván nem érdemes a jelentéktelen magánőrültekkel foglalkozni, de mondjuk Medvegyev vagy a Newsweek rövid írása tényleg figyelmet érdemel.

Ez a mai ilyen nap, ma nem lehet másról írni, mint az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni inváziójának első évfordulójáról. Senki sem hitte volna ma egy éve, hogy 2023. február 24-én a harcok még tartani fognak, ahogyan azt sem, hogy a „világ második hadserege” Ukrajnában is csak a második lesz katonai szempontból.

Hogy rövid legyek, ahogy megszabadultunk az ufóktól, nyakunkon a bóják. Konteósok ideje ez, aranyélete van most mindenkinek, aki összeesküvés-elméletekben hisz, terjeszti őket vagy netán belőlük is él. Sajnos mindenkit ki kell ábrándítanom: még nincsenek itt a földönkívüliek, sőt, annyi kínai kém sincs, amennyit gondolni tetszenek.

Az ember azt gondolná, magánügy, de ha belegondolunk, igenis közügy. Értem én, hogy semmi sem tökéletes, de ekkora tökéletlenséget létrehozni mégiscsak művészet. Legalábbis tudománynak semmiképp sem mondanám. Ha az volna, előbb egereken és nyulakon próbálták volna ki. Igen, a Chat GPT-ről, a mesterséges intelligenciáról lesz szó. Megint.

Monstre beszédet hallhatott ma a kitartó közönség Vlagyimir Vlagyimirovics Putyintól, és a jelző kicsit sem túlzás: az orosz elnök több, mint másfél órán keresztül beszélt annak érdekében, hogy minél kevesebbet mondjon. Ettől még elhangzott néhány fontos részlet, de csak az értette őket, aki minden erejét megfeszítve koncentrált.

Ezzel a mostani történettel vigyázni kell, mert végigfutott már álhír formájában pár ezerszer a közösségi oldalakon, mindenféle kattintásvadász, tényekre nem túlzottan kényes médiumok alapján – az a baj, hogy most igaz. Valóban jön a fizetős Facebook. Csak éppen nem úgy, ahogy eddig terjedt a dolog, és aggályos, hogy nem is következmények nélkül.

Az nem különösebb újdonság, hogy Orbán Viktor és én meglehetősen másként látjuk a világot, az sem, hogy mindketten ragaszkodunk saját álláspontunkhoz. Ez általában nem okoz gondot, egyikünk sem kívánja meggyőzni a másikat. Mégis, a tegnapi országértékelőhöz lenne pár szavam.

Ma egy elmaradást kell bepótolnom, hiszen tegnap nem volt alkalmam írni az ufó-ügy fejleményeiről, pedig vannak, nem is akármilyenek: egyrészt Biden elnök is állást foglalt a kérdésben, ami meglehetős befolyással lesz az Egyesült Államok és Kína viszonyára, másrészt lehet, hogy kiderült, igazából mivel van dolgunk. Bizony, nem földönkívüliekkel.