Meglódultak az események, mivel Donald Trump beszabadult a diplomácia porcelánboltjába és igazi republikánus elefántként most tör és zúz, bár a jelek arra mutatnak, hogy azt hiszi: valamiféle pávatáncot jár. Nos, attól nem zengene az egész planéta... Az egymást kergető eseményekről leginkább csak hírösszefoglalót lehet írni, a The New York Times és az ISW nyomán – lássuk tehát, mi történt tegnap.

(Képünk illusztráció)

Ha azt mondom, hogy az elmúlt hetekben fagypont alá süllyedt az orosz-azerbajdzsáni diplomáciai viszony hőmérséklete, eufemizmussal élek: úgy befagyott az, olyan jeges, mint a Kaukázus összes csúcsa egyszerre. Hiába, nem kellett volna lelőni azt az utasszállító repülőgépet, vagy ha már mégis megtették, vállalni kellett volna annak következményeit, hogy viszketett Szása ujja az elsütőbillentyűn (bár, ismerve a Pancir rendszer működését, ehhez nem lehetett elég egyetlen viszketeg Szása, ehhez több is kellett).

(Képünk illusztráció)

Jevtusenko még viszonylag komolyan próbálta cáfolni ismert versében, hogy „akar-e Moszkva háborút”, illetve az eredeti szöveg szerint „akarnak-e az oroszok háborút”. Putyin bebizonyította, igaz nem versben, hanem tettekkel, hogy igenis akarnak, csak ez a mostani háború egyre nehezebb, kényelmetlenebb mindenkinek – nem véletlen, hogy egyre többet emlegetik a béketárgyalások szükségességét.

(Képünk illusztráció)

Mivel a csapból is Alice Weidel közelgő budapesti látogatása és Orbán Viktorral tartandó találkozója folyik – a kormánymédia most sem tartózkodik a túlzásoktól, van, ahol már jövendő kancellárként emlegetik, máshol beérik azzal, hogy feltételezik, miszerint ő lesz a CDU koalíciós partnere – nézzük meg kicsit a németországi helyzetet reálisan elemezve, milyen esélyei vannak a hölgynek.

(Képünk illusztráció)

Ezt az írást eredetileg azért közölte a Vsquare oknyomozó portál, mert felháborította őket, hogy Szlovákia legveszélyesebb szélsőjobboldali uszítójáról bíróság mondta ki, miszerint nem szabad róla rosszat – vagyis igazat – mondani. Haragjukban alaposabban utána néztek az illetőnek, tudományos kutatást analízisnek vetették alá, így született meg ez a nem túl rövid, de nagyon pontos jellemzés: egy neonáci trollkirály portréja.

(Képünk illusztráció)

Ma messze utazunk, a mesés Indiába, remélem, nem mindhiába, ugyanis elég faramuci helyzet alakult ki a szubkontinensen. Már komoly jutalmat is felajánlottak, mint azt a Meduza írja, mármint annak a bölcs vagy ravasz embernek, aki meg tudja mondani – és be is tudja bizonyítani az érvelését! – milyen nyelven beszéltek Mohenjo Daro és Harappa őslakosai.

(Képünk illusztráció)

Most, hogy már néhány hete átvette a hatalmat Donald Trump az Egyesült Államokban és gyakorolja is, hajjaj, de még mennyire, csak bele ne feketedjünk, olyan nagyon gyakorolja, érdemes kicsit elemezni elnöki periódusának hajnalát, ezeket az első heteket. Ebben segítségünkre van a The Insider és Jevgenyij Roscsin, a Princeton Egyetem politológus vendégkutatója. 

(Képünk illusztráció)

Ennek az írásnak az is lehetne a címe, hogy „Miképpen lettünk ukrán ügynökök?”, csak azért nem ez lett, mert félő, hogy a címzettek – félanalfabéták lévén – még beismerésnek tekintenék és ilyen formában hasznosítanák. Tehát itt és most leszögezem: nem, nem vagyunk ukrán ügynökök, amint tudomásom szerint a magyar sajtó független szegmensében senki sem az.

(Képünk NEM illusztráció, hanem bizonyíték)

Kérem, egészen különös ügyre derült fény a minap, olyanra, ami hétköznapi ésszel nehezen megérthető, mármint ott, ahol történt – minálunk a magyar újságolvasó csak fáradtan legyint, ha arról szerez tudomást, hogy egy képviselő lopott. Várom is a pikírt megjegyzéseket azzal kapcsolatban, hogy mi ebben az újdonság, csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű.

(Képünk illusztráció)

Előre szólok, ez a mai elemzés hosszú lesz, de legalább alapos és átfogó. Aki akarja, megértheti belőle, mi is zajlik Transznisztriában, és legfőképpen: miért. Az események jól mutatják az orosz imperializmus és gazdaság valódi természetét, amint hosszú távú céljait is – mindenesetre aljas játékot játszik a Kreml egy kis ország lakóival, melyben legfőbb szövetségese „Tél tábornok”, hogy egy kétszáz éves közhellyel éljek.

(Képünk illusztráció)